Kandírozott gyömbér

A gyömbérnek nagy rajongója vagyok minden formájában, de legeslegjobban kandírozva szeretem.
Sajnos, vidéken elég korlátozottan és időszakosan lehet hozzájutni, ezért most bevállaltam, hogy magam készítem el.
Őszintén szólva sokkal bonyolultabbnak gondoltam és nem hittem abban sem, hogy ennyire finom lesz a házi készítésű változat.
Most már ott tartok, hogy elzártam magam elől ezt a csípős, és zárójelben jegyzem meg, rendkívül egészséges finomságot, mert jövés-menés közben folyton bekapok egy darabot:-))

Hozzávalók David Lebovitz receptje alapján

50 dkg gyömbér
50 dkg cukor
5 dl víz
késhegynyi só

2-3 evőkanál porcukor a hempergetéshez

A gyömbért zöldséghámozóval megtisztítjuk. Mivel a sok elágazás miatt ez jelenti a legnagyobb kihívást, érdemes már vásárláskor nagyobb méretű, aránylag egyenes darabokat választani.
A meghámozott gyökereket kis darabokra vágjuk és annyi vízben, amennyi ellepi felforraljuk, majd ettől számított 10 percig lassú tűzön főzzük. Erre azért van szükség, mert egyébként ehetetlenül csípős lenne a végtermék.
Ezt a levet leöntjük róla és még egyszer megismételjük a 10 perces főzést.
Jómagam, mivel én nagyon kedvelem a csípős ízt, csak egyszer főztem, ezután már csak leöblítettem hideg vízzel. Egyébként nem lett így sem durván erős.
A fenti módon előkészített gyömbérre öntünk fél liter vizet, hozzáadjuk a cukrot és a sót.
Nagyjából másfél órán át rotyogtatjuk a szirupban, ami ezalatt mézszerűen besűrűsödik.
Ekkor leszűrjük és másnapig állni hagyjuk a szűrőben a gyömbért, hogy kicsit szikkadjon, mert ilyenkor még túl nedves a cukorba hempergetéshez.
Másnap tálba öntjük, rákanalazzuk a porcukrot, jól összerázzuk és készen is vagyunk a finom csemegével.
A szirupot gyógyászati célra alkalmazhatjuk, kihasználva remek immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatását.
Teát vagy limonádét édesíthetünk vele, de csak úgy önállóan kanalazgatva is nagyon finom.