2011. július 16.
Habos linzer
Ez a süti a Non plus ultra, kicsit más formát öltve.
Nem volt most kedvem az összeragasztással pepecselni, gondoltam egy menetben elvégzem az összes műveletet.
Hozzávalók
A tésztához
20 dkg liszt
18 dkg vaj
2 tojássárga
5 dkg cukor
késhegynyi sütőpor
vanília
reszelt citromhéj
egy csipet só
A habhoz
2 tojásfehérje
20 dkg porcukor
1 teáskanál étkezési keményítő
Az összeállításhoz
baracklekvár
A tészta hozzávalóit gyorsan összegyúrjuk és félórát hűtőben pihentetjük.
Kinyújtjuk, 5-6 cm átmérőjű szaggatóval korongokat szaggatunk és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk.
A tojások fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadjuk a porcukrot és a keményítőt és még 5-6 percig verjük.
Habzsákba töltjük és a tésztakarikákra nyomjuk.
A sütőt 180 fokra melegítjük és 15-20 perc alatt megsütjük.
A habkarikák közepét még forrón megtöltjük lekvárral.
Ehhez célszerű a lekvárt zacskóba kanalazni, apró lyukat vágni az egyik sarkán és ezzel dolgozni. Így biztosan nem csurgatjuk a lekvárt a habra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
21 megjegyzés:
Már a non plus ultrán is megakadt a szemem, ez a változat meg még annál is jobban tetszik! Ezt tutira kipróbálom!
Egyébként én is észrevettem, hogy néha egyszerűen semmi nem sikerül - ilyenkor némi humor és önirónia segít túljutni az ügyön! (bár egy ilyen végeredmény is kárpótolna, azt hiszem!)
Én is csatlakozom! Tetszik nagyok! :-)))
Nalunk is sok minden a foldre kerul ha mi eggyutt fozunk. A sutemeny megerte mert olyan csodalatosak lettek, hogy hamarosan meg kell hogy porbaljuk.
Judit es Corina
Nagyon tetszik ez a sütid (is). Átböngésztem a blogodat, és csak ámuldoztam. Nagyon ügyes vagy, és amit külön csodálok Nálad, az a precíz sütiszeletelésed.
Ezek igazán szépek lettek!
Gratulálok!
Üdv.Sz.
a nehézségek és buktatók ellenére a sütik nagyon szépek lettek)))
én valamelyik nap: megégettem kettő ujjam, rá egy órára u.azon kezemen odacsíptem gyűrűsujjam hegyét , amin vámpír szívta két nagy lyuk lett, ami kitartóan vérzett, ha egy bolt beindul))
Judit és Corina, utólag már én is azt mondom megérte.
Lenka, köszönöm. Nekem nagyon fontos, hogy az elkészített étel ne csak finom legyen, hanem szép is. A szeleteléshez csak egy jó éles kés kell, no meg egy kis szemmérték:-)
Juharszirup, köszönöm:-)
Málna, köszönöm.
Hú, az nagyon fájhatott...
A konyhai balesetekről külön könyvet lehetne írni...az én kezem is tele van vágott, szúrt és égési sebekkel, ez egy ilyen "szakma".
Mindig csodálom milyen gyönyörűségeket készítesz.
De,hogy egy ilyen rázós napon is milyen csinos kis sütiket csinálsz...hát le a kalappal!
És nem csak a sütiket,a történetet is "zabálnivalóan"tálaltad.
Szerintem én a tojáshabos rész után felhagytam volna az aznapi konyhai tevékenykedésemmel,beleértve a takarítást is.
Gyönyörűűű
Ebből a mennyiségből kb. hány darab süti lesz?
Anna
Tálaló, köszönöm:-)
Egyszerűen muszáj volt eltakarítani, mert addig mozdulni sem lehetett a konyhában:-)
Bianka, köszönöm:-)
Anna, egy nagy gázos tepsibe és egy normál méretűbe ( 24x36 cm ) fértek el.
írtam neked egy e-mail-t, ha esetleg nem olvasnád minden nap a blogod fiókját, azért szólok :)
Szeretnélek meglepni egy díjjal. Kérlek nézz be hozzám. :D
Hihetetlen gusztusosak!
Kis meglepetés nálam: http://tobbmintmartas.blogspot.com/2011/07/dijat-kaptam.html :))
Napok óta nézegetem, hogy nincs új bejegyzés, így ma elolvastam a posztot is... érdemes volt, nagyon szépen fogalmazol, átjött a csúcsjelenet, köszi! Az már csak hab a tortán, hogy ez a sütid is teljesen csúcskategória a fotóval együtt is számomra.
Jön a karácsony és imádok minden aprósütit:) Nagyon szépek a habcsókok a tetején. Mentve:)
Karácsonyra egyik sütinek a non plus ultra volt betervezve, de elvetve ezennel és helyette így lesz!:-)
Zseniális megoldás, csodás látvány a sok konyhai baki ellenére is:-)
https://photos.app.goo.gl/iN5Ey3ktxdB7JtCP6
Nagyon finom lett!
Én elkészítettem nagyon jó a recept csak a tojások fehérjét gőz fölött kell felverni és hozzáadni a porcukrot mert ha csak simán verjük fel kicsit folyósabb marad az állaga és nehezebb vele szépen dolgozni.
Bocsi, de én soha nem gôz felett verem a habot, és mindig keményre sikerul.
Bocsi, de én soha nem gôz felett verem a habot, és mindig keményre sikerul.
Megjegyzés küldése