2011. december 4.

Marcipántorta








A legidősebb fiú 18. születésnapjára készítettem ezt a tortát.
A nevezetes évfordulóra valami különlegesebbet szerettem volna, ezért bevonatos torta mellett döntöttem, ami egyébként az első ilyen jellegű művem.
A rózsa a tortán valódi, a gyermekem szalagavatóján kaptam az ünnepelttől, amit pénteken, éppen a szülinapján tartottak.
A rózsaszirom tulajdonképpen ehető, de az évnek ebben a szakában nem hinném, hogy biogazdálkodásból származna, így ezt most nem fogyasztottuk el, kizárólag dekorációként funkcionált.

Hozzávalók egy 24 cm-es tortaformához

A kakaós lapokhoz
6 tojás
13,5 dkg cukor
15 g kakaó
3 evőkanál étolaj
13,5 dkg liszt
2 kávéskanál sütőpor

A krémhez
40 dkg étcsokoládé
4 dl tejszín

A marcipánlapokhoz
20 dkg őrölt mandula
20 dkg porcukor
50 ml víz
pár csepp mandulaaroma

A bevonathoz, Kiskukta receptje alapján
1 evőkanál zselatin
6 evőkanál víz
1 evőkanál vaj
2 evőkanál méz
pár csepp mandulaaroma
porcukor


A krémhez felforrósítjuk a tejszínt, beletördeljük a csokoládét és addig keverjük, amíg a csokoládé teljesen el nem olvad.
Alaposan behűtjük, majd habverővel habosítjuk a hideg krémet.
A piskótához háromfelé osztjuk a hozzávalókat és három lapot sütünk. 
Elektromos habverővel felverjük az egész tojásokat, a cukrot és a kakaóport . Hozzáadjuk az olajat, majd óvatosan beleforgatjuk a lisztet, amiben elkevertük a sütőport.
Sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük a masszát, elsimítjuk, és 180 fokra melegített sütőben, laponként 10-15 perc alatt megsütjük.
A marcipánhoz a vízből és a porcukorból szirupot főzünk és az őrölt mandulához adjuk. Néhány csepp színtelen mandulaaromával ízesítjük, és masszát gyúrunk belőle.
Kétfelé vesszük, porcukorral megszórt felületen két lapot nyújtunk és mindkettőből a tortalap méretével megegyező kört vágunk ki.

Tortatálra helyezünk egy piskótalapot, ráterítjük az egyik marcipánlapot és megkenjük a krém harmadrészével. Ezt a műveletet megismételjük, végül befedjük a harmadik lappal. A torta tetejére és oldalára kenjük a maradék krémet.

A bevonathoz vízgőz felett felmelegítjük a vizet és a zselatint. Ha feloldódik a zselatin, hozzáadjuk a vajat és a mézet, és ezeket is feloldjuk.
Hozzáadunk pár csepp mandulaaromát és annyi porcukrot ( 500-600 g ), hogy gyúrható állagú masszát kapjunk.
Felhasználás előtt szitáljuk át a porcukrot és fokozatosan adagolva, először fakanállal keverjük a zselatinos részhez, majd ha már nem ragad, a továbbiakban kézzel gyúrjuk.
Idő hiányában én nem pihentettem 6 órát a fondantot, hanem több porcukor hozzáadásával keményebbre készítettem. 
Porcukorral megszórt gyúródeszkán elnyújtjuk és bevonjuk a tortát.
A maradék, leeső részekből apró golyókat formázunk a torta köré, és selyemszalaggal körbekötjük.
Porcukorral megszórt rózsabimbóval és levelekkel díszítjük.

12 megjegyzés:

Tea írta...

Hű ez gyönyörű! Olyan finoman elegáns. És nem csak kívül szép, belül is gusztusos.

Gesztenye receptjei és Bonbon mánia írta...

Nem is hiszem el, hogy az első bevonatos tortád, olyan profi munka:-))Csodálatos!!!
Boldog születésnapot a fiadnak:-))

Alexa Christi írta...

Úristen, ez gyönyörű!
Gratulálok, és az ünnepeltnek sokat és boldogat! :))

Éva írta...

Csodaszép ez a torta! Isten éltesse a fiadat nagyon sokáig!

Hobbychef írta...

Gyönyörű ez a torta, a rózsa pedig mintha most szakítottad volna le.

Illéskrisz Konyhája írta...

Először is Boldog szülinapot az ünnepeltnek! A torta pedig álomszép! A belseje pedig brutális! Szóval megint ügyes voltál!

María írta...

Nemesen egyszerű torta, de egyszerűségében is csodaszép kívül-belül. Isten éltesse sokáig legidősebb Fiadat!!

Petra írta...

Isten éltesse a fiadat! Nagyon elegáns ez a torta, le a kalappal. :)

Csiperke írta...

Ez a torta egyszerűen gyönyörű! A marcipán egyébként is nagy kedvencem. De lennék most az ünnepelt helyében! :) Isten éltesse nagyon sokáig!

Tálaló írta...

Boldog születésnapot a fiadnak,és Isten éltesse sokáig az ő ügyes Édesanyját is!

Turák Kinga írta...

ez nagyon szép!!!

Citromhab írta...

Köszönöm, köszönjük a jókívánságokat!
A tortára nagyon büszke vagyok, mert egyrészt az ünnepelt agyondícsérte, másrészt magam sem gondoltam volna, hogy rögtön elsőre ilyen szépen sikerül a bevonat:-)